HOGY MIT IS CSINÁLUNK?

Tevékenységünk

tanulás támogatása

Biztonságos, elfogadó környezetben segítjük őket abban, hogy a tanulás egyre inkább sikerélmény legyen és lehetőség is a továbbtanulásra. Napi szinten támogatjuk az általános iskolás gyermekeket a házi feladatok elkészítésében, a tananyag megértésében és a feladatok megoldásában. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni szükségletekre, igyekszünk rugalmasan követni a gyerekek feladatait, oldani a szorongásukat, és ha egy gyermek lemaradt, türelemmel és odafigyeléssel segítjük a felzárkózásban. Segítjük őket önmaguk jobb megismerésében, saját tanulási stratégia kialakításában. Koruknak megfelelően bátorítjuk őket az önálló döntések meghozatalában, a felelősségük felismerésében a saját tanulmányaik tekintetében is. Célunk, hogy ezek a gyermekek magabiztosabbá váljanak, megtapasztalják a fejlődés örömét.

szabadidő és közösségi programok

Nem utolsó sorban biztonságban legyenek. Ennek érdekében minden héten közös játszódélutánt szervezünk, ahol a felszabadult játék, a nevetés és az együttlét kerül a középpontba. Havonta legalább egy alkalommal kreatív foglalkozást tartunk, amelynek során kézműveskedéssel, barkácsolással vagy közös alkotással tesszük élménnyé a délutánt. Tudjuk, hogy ezek a tevékenységek fejlesztik a kreativitását, az önkifejezését és segítik őket az egymással való együttműködésben. Rendszeresen szervezünk kirándulásokat is, amelyek során kulturális eseményeken veszünk részt, új helyeket fedezünk fel. Ezek az alkalmak segítik a gyermekeket abban, hogy jobban megismerjék a világot, a kultúrát és a környezetüket, miközben mindannyian közös élményekkel gazdagodunk.

táborozunk

Ilyenkor messzire utazunk, hogy valódi nyaralásban lehessen része a gyerekeknek. Ilyenkor mindent odaadunk, időt, figyelmet, mindenféle finomságot. Különlegesebb programokat szervezünk. Ebbe a hétbe belefér sok-sok közös játszás, együtt főzés, sütögetés, mély tartalmas beszélgetések és természetesen kirándulás, fürdés, fagyizás is. A tábor biztonságos, támogató környezetet nyújt, ahol a gyermekek felszabadultan játszhatnak, észrevétlen tanulhatnak és önmaguk lehetnek. Ez az a program., amely erősíti az összetartozás érzését, mélyebb bizalmat épít segítők és gyerekek között sokkal több önbizalmat ad a gyerekeknek és valódi közösségi érzéssel ajándékoz meg mindannyiónkat. Célunk, hogy a táborozás minden gyermek számára maradandó élményt jelentsen – olyan emlékeket, amelyekből erőt meríthetnek később is.

képviseljük őket

Szükség esetén képviseljük őket az oktatási intézményekben, kapcsolatot tartunk a gyermekek szüleivel, tanáraival, ezáltal hidat képezünk a gyermeket körülvevő felnőttek között. Segítjük az együttműködést és a párbeszédet, hogy a gyermeket értő, támogató és kiszámítható környezet alakuljon ki. Célunk, hogy minden érintett fél egyetértésben, közösen dolgozhasson a gyermek fejlődéséért és jólétéért. Hiszünk abban, hogy az őszinte kommunikáció és az egymás iránti bizalom, hosszú távon valódi változást hozhat ezeknek a gyermekek az életében is.

KIS CSAPATUNK

Egy marék önkéntes, akik távlatokban látunk, de közelre tekintünk.

Mindannyian szeretnénk valami jót tenni, hozzájárulni mások boldogulásához, a gyermekek jóllétéhez a közvetlen környezetünkben. Mindannyian időnket, figyelmünket, szeretetünket és tudásunkat adjuk délutánonként a gyermekeknek. Nekik segítsünk a mindennapi iskolai feladataikban és tanulásukban. Van közöttünk tanár, közgazdasági végzettségű, tanító, szőlész-borász, szociálpedagógus, saját vállalkozásában dolgozó marketinges, tréner, és keramikus is.

Wortmann Orsolya

önkéntes, az Alapítvány vezetője

Négy gyermekem van, a legkisebb is kamasz korú már. Az ő segítésük, iskoláztatásuk során sokat tanultam önmagamról, és megtapasztaltam, hogy mennyit tudok segíteni a tanulásban. Egyre inkább éreztem, hogy amit tudok, szívesen adnám más gyermekeknek is, akiket otthon nem tudnak elég jól segíteni. Az évek során dolgoztam felnőttekkel is, akik az elmaradt általános iskolai bizonyítvány megszerzése miatt tanultak, és olyanokkal is, akik legalább olvasni és írni szeretnének felnőttként megtanulni, mert erre sem volt lehetőségük. Jártam börtönben is és a fogvatartottak között is újra ugyanaz a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy miért nem volt nekik gyerekként „emberük”? Nem lehetne-e a tanulatlanságot, kilátástalanságot és a hozzájuk kapcsolódó nyomort megelőzni? Én itthon, Etyeken szeretnék segíteni. Vannak itt is gyerekek, akiknek lehet és kell is ez, a mi általunk adott figyelem, idő és gondoskodás. És ez örömmel tölt el.

Kovácsné Tanka Aranka

Nyugdíjas tanító néni vagyok, önkéntes. A hirtelen rám szakadt sok szabadidőmet szeretném hasznos és fontos dolgokra fordítani. Szívesen segítek azoknak a gyerekeknek, akiknek szüksége van rá, akiket otthon nem tudnak megfelelően segíteni. Sokat tanultam a tanulási zavarokról, sok mindent tapasztaltam a hosszú pályafutásom alatt, amit fel tudok használni a segítő munkámban.

Joó Bernadett

vagyok, mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember. Lányaimmal, Eszterrel és Julcsival 2023 óta bütykölünk együtt havonta az Alapítványba járó gyerekekkel. Együtt lenni, együtt alkotni jó, mindannyiunknak ad valamit, ami túl van a szavakon. Festeni, varrni, fonni, hajtogatni, hímestojást készíteni, gesztenyéből koszorút csinálni, virágot ültetni, ezek mind olyan tevékenységek, melyek az osztályzatok, a siker és a teljesítmény világában talán alacsonyabb rendűnek tűnhetnek, viszont segítik a kreativitást, az elmélyülést és a kapcsolódást is. Hálás vagyok, hogy részt vehetek a Támasz-Pont Alapítvány munkájában.

Horváth Dezső

Önkéntes vagyok. Szoftverfejlesztési projektvezetőként dolgozom a mindennapokban, de emellett egy ideje foglalkozok önfejlesztéssel. Ez vezetett el engem az önkéntességhez, és szerencsére rátaláltam a “Tanodára”, az etyeki Támasz-Pont Alapítványra, ahol nagyon jó látni, hogy a munkánkkal milyen nagy hatással lehetünk a gyerekekre, a fejlődésükre.

Varga Erzsi

Varga-Juhász Erzsébet vagyok önkéntes. 2 gyermekem van, akik már kinőttek a tanulásból. Sokat tanultam velük, amikor igényelték és élveztem. Fiatalként tanár szerettem volna lenni, aztán nem ezt hozta az élet. Lassan nyugdíjas leszek, már nem is dolgozom teljes munkaidőben. Meghallottam Orsitól, hogy van lehetőség gyerekkel együtt tanulni, mint régen a sajátjaimmal. Örülök, hogy segíthetek, hogy még én is tudok segíteni.

Kattra Judit

vagyok, önkéntes, háromgyerekes családanya. Végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, a munkám is a településhez köt. Leginkább matematikát és néha németet tanítok. Szívesen részt veszek az Alapítvány egyéb, közösségi célú programjain is. Véményem szerint egy önkéntes munkája messze túlmutat a leckeíráson, a jövő heti iskolai tananyagon. Lehetőséget biztosítani, célt adni, segítséget nyújtani ezek azok, amik igazán fontosak. Mindezeket a jószándék, a szeretet és a következetesség kombinációjával megvalósítva. Szeretek fiatalokkal foglalkozni, öröm számomra, amikor segíthetek nekik megérteni valamit és látom a sikerélményt az arcukon. Fontos, hogy ne csak tudást adjak át, hanem önbizalmat és hitet is saját magukban. Értékként tekintsenek önmagukra és az elvégzett közös munkára.

Tóth Anikó

vagyok, tanár, coach. Pályámat középiskolai tanárként kezdtem, majd külföldre kerülve munka mellett ismét tanultam. Hazatérve évtizedekig a versenyszférában HR és kommunikációs területeken kaptam feladatokat, vállalati és tanácsadói oldalon egyaránt. Mindig a fejlesztéssel kapcsolatos projektek és feladatkörök vonzottak leginkább, amikor az egyén és a szervezet fejlődését támogathattam. Felemelő, örömteli érzés, ha segíthetek. Sok mindent átéltem, megtapasztaltam és tanultam az elmúlt évtizedekben, de sokáig szinte csak aludni jártam haza Etyekre, semmire sem volt időm itthon. Közben a lányaim itt Etyeken elvégezték az első 6 osztályt, zenélni tanultak a művészeti iskolában, de mára már befejezték felsőfokú tanulmányaikat is, és elkerültek Etyekről, s megkezdték önálló, felnőtt életüket. Változnak az idők és pár hónapja már jóval több időt tölthetek itthon. Az első gondolatom az volt, a felszabaduló időmben lehetőséget keresek arra, hogy segíthessek gyerekeknek, Etyeken. Ekkor találkoztam Orsival és az Alapítvánnyal. A helybéli gyerekek ma már részei az életemnek, támogatom, segítem őket, örülök a sikereiknek, a fejlődésüknek, s örülök, hogy része lehetek a csapatnak.

Avvakumovits Edina

Önkéntes vagyok. Budapesten nőttem fel, de már 25 éve Etyeken élek. A 80-as évek végén a budapesti Szilágyi Erzsébet gimnáziumban Schulek Andrea volt a matek tanárom, meghatározó az életemben. Kezei alatt porzott a kréta, olyan lendülettel és szenvedéllyel magyarázta a feladatokat. Élveztem az óráit, csüngtem a szavain, és én is matek tanár akartam lenni. Később az álmaim helyett gazdasági szakmát választottam (amihez szintén a matektudás segített), de ma már szeretnék visszaadni egy kicsit abból, amit kaptam. Ezért kezdtem el önkénteskedni a Támasz-Pont Alapítványnál. Nagy lehetőség volt, hogy Orsival ismerjük egymást. Öröm számomra, hogy a Támasz-Ponttal kapcsolatban lévő gyerekeket segíthetem csodás céljaik megvalósításában.